- Lajkó Ferenc
- 2020. 07. 10.
„Gondolkodom tehát vagyok, alkalmazkodom tehát leszek!”
Mihez igazítsák óráikat a fuvarozók?
A NiT Hungary háromrészes, online konzultációsorozatának második felvonásában Lajkó Ferenc, a DigiLog ügyvezetője, iparági szakértő azt a kérdést járta körül, hogy mihez kell alkalmazkodniuk a fuvarozóknak az eredményes válságkezelés érdekében. Az első előadásról lapunk nyári számának 14. oldalán tudósítottunk.
A sikeres alkalmazkodás első feltétele az eredményes válságkezelés, aminek ismérve, hogy egy csökkentett üzemmódban működő, de túlélésre képes vállalattal vagyunk jelen a piacon. Az alkalmazkodás további lépéseként szükséges a gazdasági információk gyűjtése, elemzése, azokból megfelelő következtetések levonása és a lehetséges kimenetek értékelése. Itt azt kell számba venni, hogy mihez is alkalmazkodjunk?
Mindenekelőtt a koronavírus-járvány objektív gazdasági következményeihez: az átlagosan 30 százalékos volumen-visszaeséshez; a lassan (egy–két évig is elhúzódhat) visszaépülő kereslethez; az átmeneti kapacitásfelesleghez és a csökkenő árakhoz; az erősödő uniós versenyhez; a fogyasztói szokások megváltozásához és az ellátási lánc átalakulásához (a gyártókapacitások visszahozatala Európába, ami előnyös lehet a fuvarozás szempontjából). E tényezőket szükséges figyelembe venniük a cégeknek, amikor az új üzleti modellek bevezetésén gondolkodnak.
A vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell a csökkenő versenyképességi helyzetükhöz is az uniós fuvarpiacon. Az EU-csatlakozást követő majd’ másfél évtizedben Nyugat-Európában teret nyert közép- és kelet-európai cégek (köztük sok magyar) versenyelőnye 2018-ra elapadt az EU-n kívüli munkavállalókat alkalmazó – főleg litván – vállalkozások előretörése nyomán, akik nem illegális eszközöknek, hanem az olcsóbb, jobban teljesítő és szinte korlátlan számban rendelkezésre álló munkaerőnek és a kabotázs-fuvarozásra koncentráló üzleti modell alkalmazásának köszönhetik a sikereiket. Szintén komoly konkurenciát tudnak támasztani a hagyományos közúti szállítást végzőknek az alternatív technológiákkal (intermodális fuvarozás) próbálkozó és azt egyre színvonalasabban művelő vállalkozások. Ugyanakkor ténykérdés, hogy a hazai fuvarozók pozícióinak gyengülésében szerepet játszik a gyakran tisztességtelen piaci magatartást tanúsító, kiváltképp román konkurencia, amellyel szemben elsősorban az ellenőrzések hatékonyságának fokozásával lehet eredményesen fellépni. Üdvözlendő, hogy a NiT Hungary jelentős erőfeszítéseket tesz ennek érdekében.
A Mobilitási Csomag hatásait is figyelembe kell venni a jövő tervezésekor, a nyáron elfogadott új jogi szabályozás – a gépkocsivezető hazahozása négyhetente, a kamioné pedig nyolchetente, valamint a kabotázs limitálása – ugyanis jelentős hátrányba hozza a magyar fuvarozókat. Nem lesz elegendő export-import, ami árcsökkenést generálhat, akár 30–40 százalékos kapacitásfelesleg is kialakulhat, öldöklő árverseny és csődhullám mellett. A feltételesmód azért indokolt, mert mindez csak akkor következhet be, ha a fuvarozók ölbe tett kézzel ülnek, nem alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez, és a korábbi üzleti modell szerint irányítják tovább a vállalkozásukat.
Ebben a helyzetben kardinális kérdés a gépkocsivezető-hiány megfelelő kezelése. Bár ma egyfajta „kegyelmi állapotban” érezhetik magukat a vállalkozók, hiszen túlkínálat van a sofőrök frontján, de ezzel csak rövid távon számolhatunk. Arra kell inkább felkészülni, hogy egy–két éven belül ismét nem lesz elegendő képzett gépjárművezető, tovább csökkenhet a munkaerő hatékonysága, középtávon visszaüthet a képzés hiánya, valamint a Mobilitási Csomag hatálybalépésével erősödhet a nyugati versenytársak elvonzó képessége.
Végezetül – ha akarunk, ha nem –, előbb vagy utóbb alkalmazkodnunk kell a digitalizáció kihívásaihoz is. Érdemes használni a fuvarbörzéket, melyek előretörése már ma is látványos, egyre több fuvarfeladat jelenik meg ezeken a felületeken. Ugyanígy célszerű felkészülni az okos tachográffal való együttélésre, hiszen mélyebb és pontosabb ellenőrzésekre számíthatunk, illetve az elektronikus CMR és az e-számla használatára.
Az előadó felhívta a figyelmet, hogy annak a fuvarozónak, aki még nem találta meg a válaszokat az új kihívásokra, érdemes elgondolkodnia a külső segítség bevonásán, és igénybe venni például a NiT Hungary munkatársainak szakértelmét.