“Gondolkodom, tehát vagyok, alkalmazkodom, tehát leszek” – webinárium III.rész: Alternatív üzleti modellek a fuvarozásban

“Gondolkodom, tehát vagyok, alkalmazkodom, tehát leszek” – webinárium III.rész: Alternatív üzleti modellek a fuvarozásban

A válságmenedzselési előadás-sorozat utolsó nyári felvonása

Alternatív üzleti modellek a fuvarozásban

Hogyan alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez? Milyen megoldásokkal kezeljük a jelen kihívásait? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Lajkó Ferenc webináriumsorozatunk harmadik részében.

Az iparági szakértő szerint az első lehetséges irány a túlélésre, kilábalásra és cégünk újra növekvő pályára állítására az új piacok felé történő nyitás, ami eddig nem kínált értéknövelt szolgáltatások portfólióba vételét jelenti. Ilyen lehet a bekapcsolódás a fuvarozás speciális részterületeibe, amikor veszélyes, ömlesztett vagy épp üvegárut szállítunk, speciális eszközökkel és megfelelően képzett személyzettel. A fuvarozás és a raktározási szolgáltatás kombinálására szintén találunk sikeres hazai példákat, amikor a kétféle tevékenység egymást kiegészítve és erősítve biztosít a cégeknek stabil piaci pozíciókat. Akár a speciális áruk szállítását, akár a raktározást választjuk, magasabb profittartalommal, kisebb versennyel, stabilabb partnerkapcsolatokkal számolhatunk. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy mindez eszköz- és beruházásigényes, de a kormányzati támogatások most forrásokat biztosítanak azoknak a vállalkozásoknak, melyek szolgáltatásbővítésben gondolkodnak. A speciális áruk fuvarozásának további kockázata lehet a nagyobb kitettség az ügyfelek felé, ez a tényező hosszabb, két–hároméves szerződések megkötésével azonban minimalizálható.

Szintén racionális és reális lehetőséget kínál, ha növekvő pályán lévő piaci szegmensekre irányítjuk a figyelmünket, mint amilyen például a házhoz szállítás. A kiscsomag-szállítási területen jelentős a növekedési potenciál, a magasabb hozzáadott érték, a kisebb verseny, a magasabb profit pedig kecsegtető lehet a fuvarozócégeknek. A kihívást itt leginkább az élőmunkaigény jelenti, hiszen a házhoz szállítás felkészült gépkocsivezetőket kíván, akiknek speciális feladatok – például készpénzkezelés, ügyfelekkel való bánás – elvégzésére is alkalmasnak kell lenniük.

Érdemes elgondolkodni az eddig szállított áruk más módszerrel történő fuvarozásán, az operációs modell-váltáson. Az intermodalitás irányába tett egyik lehetséges lépés a daruzható félpótkocsik munkába állítása, ami már széles körben elterjedt Európában, és főleg a magasabb tranzitköltségű viszonylatokon és nagyobb volumenek esetén versenyképes. Mellette szól a jobb eszközkihasználtság, valamint a kisebb sofőrigény, azonban fejtörésre adhat okot, hogy e fuvarozási mód szintén eszköz- és beruházásigényes, bonyolult az elfuvarozás megszervezése, a saját pótkocsi visszajuttatása pedig nehézkes. Mégis lehet jól és profitábilisan csinálni az intermodális félpótkocsis fuvarozást, de komoly felkészültségre, széles piaci ismeretekre van szükség a vállalkozást irányítók részéről. Az operációs modell-váltáson belül szóba jöhet továbbá a 45’ konténer, ami ugyan még kevésbé elterjedt, de nagy jövőt jósolnak neki. E koncepcióhoz egyszerű konténerszállító pótkocsi szükséges, a konténer kapacitása vetekszik a normál 13,6 t-ás félpótkocsiéval, és az eszköz mindvégig a cég tulajdonában marad. A megatrailert viszont nem helyettesíti, mert nincs 100 köbméter térfogatú és számolni kell a beruházás költségeivel is.

A Mobilitási Csomag negatív hatásait részben kiküszöbölendő célszerű mérlegelni a nemzetközi terjeszkedést. A célpiacon történő cégalapítással, az eszközök és sofőrök honosításával megtarthatjuk az EU-s piacainkat, köztük a kabotázs fuvarokat is, alkalmazkodva  az új uniós szabályozás kelet-európai cégeket hátrányosan érintő rendelkezéseihez. Arra kell figyelni, hogy alacsonyabb költségszinten működtessük a vállalkozásunkat, mint a helyi fuvarosok, amit például az itthonról végzett fuvarszervezéssel érhetünk el. Ennél az üzleti modellnél is érdemes szem előtt tartani, hogy tőke- és adminisztrációigényes, illetve fontos, hogy a kinti kollégák rendelkezzenek megfelelő idegennyelv-tudással.

Bármelyik üzleti modell mellett dönt egy fuvarozóvállalkozó, előtte mérje fel a piaci lehetőségeit, eszköz- és személyi erőforrásait, valamint vonjon be külső segítséget – és csak ezt követően hozza meg a végső döntését, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben nem biztos, hogy lesz idő és pénz újabb próbálkozásra……..