Számtalan hatás alakítja az európai Logisztikai iparág jelenét és jövőjét a gazdasági ciklusoktól a nyersanyagok árán keresztül egészen a digitalizációig. Az egyik legmarkánsabb hatás azonban a munkaerőhiány, amely már évek óta érezteti hatását, formálja az iparágat.
Ha visszatekintünk két évtizedet, akkor azt láthatjuk, hogy a kilencvenes években már súlyos munkaerőhiány volt jelen a régi EU tagállamok területén és ez a közúti fuvarozásban is markánsan jelentkezett.
Az újonnan csatlakozó országok friss, dolgozni akaró munkaerővel árasztották el Európát. Sofőrök százezrei indultak nyugatabbra munkát vállalni és Kelet-európai cégek tömegei hasítottak ki egyre nagyobb szeletet az európai logisztikai tortából a bőséges munkaerő kínálta versenyelőnyre alapozva üzleti modelljüket. (PL,RO,HU)
A válság utáni évekre (2010-2013) új egyensúly alakult ki, ahol a nyugati fuvarozók inkább a helyi (nemzeti) és regionális (nemzetközi), a keletiek pedig a közép és hosszútávú (nemzetközi) piacot szolgálták ki.
2015-re a keleti országokat is elérte a munkaerőhiány, köszönhetően a gazdasági növekedésnek, az életszínvonal emelkedésének és a tömeges migrációnak (nyugatra).
A keleti fuvarosok versenyképessége megroppant. A sofőrhiány megoldására az Eu-n kívülről (SRB,UA,BY) kezdtek toborozni embereket, hogy kiszolgálják megszerzett nyugati, árérzékeny piacaikat. Ez pedig újra átírja az európai versenyképességi térképet. A korábbi nyertesek is vesztessé válhatnak (PL,HU,RO) és olyan új trónkövetelők bukkanak fel, mint Litvánia.
Összességében 5 lényeges hatást okoz az európai sofőrhiány:
A sofőrhiány generálta változások még korántsem értek véget a logisztikai iparágban, csupán elkezdődtek. Kimenetelét pedig olyan extra hatások, mint a Mobilitási csomag vagy a Brexit tovább bonyolítják majd……